Látnivalók a Tabánban

Dózsa-emlékmű (Dózsa tér): Kiss István alkotása (1961) anyaga: haraszti mészkő

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár (Apród u. 1-3.)

Antall József mellszobra (Apród u. az orvostörténeti múzeumtól nem messze) – Veres Gábor alkotása (2003) anyaga: bronz

Virág Benedek-emlék (Apród u. 10.) – Pátzay Pál alkotása (1971) anyaga: bronz

Szarvas-ház (Szarvas tér 1.) – copf stílusú épület, egykori Szarvas Kávéház. Kapuja felett dombormű, az egykori kávéház cégére (a XVII. Századi eredeti alkotás elpusztult, az jelenlegi dombormű 1811-ben készült)

Döbrentei Gábor mellszobra (Döbrentei út)

Erzsébet királyné szobra (a Döbrentei téren, az Erzsébet híd budai hídfőjénél) – Zala György (szobrász), Hikisch Rezső (építész) és Szabó Rezső (díszítőszobrász) alkotása (1932) Eredetileg 1932 és 1953 között a Március 15. téren állt. Különböző hányattatások után Ráday Mihály közreműködésének köszönhetően került jelenlegi helyére 1986-ban. Ifj. Madarassy Walter restaurálta.
Eszperantó emlékmű (Döbrentei tér, Eszperantó park) – Kőfalvi Gyula alkotása (1966) anyaga: mészkő
Dr. Ludovik Lazar Zamenhof szobra (Hadnagy utcai Eszperantó park) – Gyenes Tamás 1959-es bronz alkotását 1998-ban ellopták. Ennek helyére 1999-ben egy valamivel nagyobb mészkő szobor került. A talapzatot Sarkadi Mária állíttatta 1987-ben.

Eszperantó kút (Hadnagy u.) – Korniss Dezső, Pfannl Egon és Rácz András építészek alkotása (1967) anyaga: márvány és bronz

Árvíztábla (Döbrentei u. 15) – Az 1775-ös árvíz emléktáblájának másolata (eredeti: Budapesti Történeti Múzeum)

Árvíztábla (Döbrentei u. 15) – Az 1838-as árvíz emléktáblájának másolata

Kőkereszt (Tabáni kereszt) – 1865-ben állították fel a görögkeleti szerbek a régi temető emlékére a Kereszt téren. A II. világháborúban megsemmisült, csak töredékei és a talapzata maradtak meg. 1987-ben a Budapesti Városszépítő Egyesület helyreállította.

Német-Magyar Barátság emléktábla és emlékfa (tabáni lejtőn) – (1995)

„Akiknek életét tönkretette a kommunizmus” (az  Attila út 29-cel szemben levő téren) – Makovecz Imre (építész) és Péterfy László (szobrász) alkotása Rázsó Edit adományából.
Az emlékművet engedély nélkül állították fel.

Oszlop Mátyás király kerti lakából (Dózsa György tér) – XV. Századi szürke gránit oszlop (1925-ben tárták fel)

Ördög-árok emlékkő és hídfőmaradványok (Döbrentei tér) – Budapest Főváros Tanácsa (1970)

’56-os emlékmű (tabáni lejtőn) – Ócsai Károly alkotása (1996) anyaga: süttői mészkő

Rotary mozgalom emléktáblája (tabáni park) – R.C. Budapest – Sasad (1995)

Szent Gellért Szobor (a Gellérthegy oldalában, az Erzsébet híddal szemben) – Jankovits Gyula szobrász (a püspök alakja), Gárdos Aladár szobrász (a pogány alakja) és Francsek Imre építész alkotása (1904) anyaga: bronz és mészkő

Turul szobrok (Szent Gellért lépcső) – Krisztián Sándor alkotása

Tabáni tűzvész emléktáblája (Gellért szobor alatt a támfalon) – Hazafias Népfront I. ker. Bizottsága (1960) anyaga: mészkő

Török temető maradványai (Várhegy déli lejtőjén)

Vuk Stevan Karadzsics szobra (Szarvas tér, a Szarvas-házzal szemben) – Nebojsza Mitric alkotása (1987) anyaga: bronz

Czakó utca 15. – Eredeti tabáni ház

Szántó Piroska emléklakás (Várkert rakpart 17.)

Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ (Döbrentei u. 9. – Apród u. 10.)
Nyitva tartás: szerda, péntek, szombat – 14-18 óráig; vasárnap – 11-18 óráig.

A Gellért-hegyi sziklakápolna (Gellért térrel szemben a Gellérthegy oldalában)
A középkorban Szent Iván-barlangnak nevezték, mert állítólag egykor egy Iván nevű remete lakta, aki a források gyógyvízével gyógyította a betegeket. A barlangot a belvizek alakítottá ki. Egyesek szerint erről kapta a Pest nevet a település, mert a szláv eredetű szó kemencét jelent, és lehetséges, hogy hegyekre is használták ezt a kifejezést.
A XIX. században temetkezési helynek használták, majd otthontalanok lakhelye volt. 1925-ben megkezdődött a sziklakápolna kialakítása. Mintául a Lourdes-i kegyhely szolgált. 1926-ban felszentelték, 1934-en pedig az újjászerveződött pálosok tulajdonába került. 1951-ben politikai okokból veszélyesnek nyilvánították, és befalazták. A 60-as években vízügyi kutatások színhelyéül szolgált, majd raktár lett. Az Egyház 1989-ben visszakapta, és a helyreállítási munkát követően 1990-ben felszentelték az új oltárt. 1992 óta látogatható. Ma újra a pálosok tulajdonában van. Itt őrzik Remete Szent Pál egy apró ereklyéjét is.

Megszakítás