A Lourdes-i barlang mintájára, Lux Kálmán tervei szerint a Gellért-hegy déli oldalán található Szent Iván-barlangban alakították ki 1926-ban a Sziklakápolnát, amely a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére lett felszentelve Glattfelder Gyula csanádi püspök által 1926. május 23-án. 1930-ban az alsó barlangtemplomot robbantással alakították ki, amelyet 1931. május 25-én szentelt fel Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző püspök. A pálos kolostor épülete 1934-re épült fel, amelyet Serédi Jusztinián bíboros szentelt fel 1934. május 21-én, amely pünkösdhétfőre esett, és egyúttal 16 pálos szerzetest iktatott be Zichy Gyula kalocsai érsek.
A Rákosi-rendszer idején, 1951. március 26-án húsvéthétfőn a pálosokat elhurcolták és Vezér Ferencet halálra ítélték, a többieket pedig börtönbüntetésre.
A Sziklatemplomot bezárták, később elfalazták, és a bejárat fölé 1936-ban állított fakeresztet is ledöntötték. A kápolna kegytárgyai és felszerelései a tabáni plébániára kerültek, jelentős részüket azonban a következő években eladták, további sorsukról többnyire nem tudunk.
A pálosok 1989. augusztus 27-én kapták vissza a templomot és a sziklafalba épített rendházat. Az 1992 óta ismét megnyitott Sziklakápolna fölé 2001-ben új keresztet emeltek és a templom előtti téren felállították Kő Pál Szent István-szobrát.
2008. december 3-án, a pálos rend pápai jóváhagyásának 700 éves évfordulóján a Sziklatemplom használati jogát az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye átadta a rendnek.
Archontológia
Bátor Péter Botond OSPPE
Fejérdy András